Általában előre cidrizem az ehhez hasonló bölcsességek könyveitől. De ez nem is volt olyan rossz.

helikon/libri

Elérkeztem Philippa Gregory Plantagenetekről és Tudorokról szóló regényfolyamának utolsó részéhez. Nagyon drukkoltam, hogy a történet lezárása felérjen a sorozat legjobb részeihez. Vagy legalább az elviselhetően átlagosakhoz...

moly

Vannak olyan könyvek, amiket ha soha nem is olvastál, nem is láttad a belőle a készült filmet, akkor is tudod, miről szól, annyira az alapműveltség részéve tudtak válni. Nekem ez a kötet ilyen.

moly

Ez egy rendkívül érdekes könyv, amit nem feltétlenül tudok szeretni.

libri

Odázgatom egy ideje ennek a bejegyzésnek a megírását, mert mégis mit mondhatna egy laikus egy olyan tudományos munkáról, aminek műfajában járatlan? Így hát nem ezzel a poszttal fogom megváltani a világot.

libri

Egyszerűen nem tudok úgy Sherlockot olvasni, hogy a sorok között ne ismernék rá a Poe-féle hagyományokra, s ne látnám meg Christie ihletforrásait.

moly

Az előző kötetről nem írtam szépeket, erről most még csúnyábbakat fogok. Végéhez közeledik a Philippa Gregory-regényfolyam, s nem biztos, hogy szép lesz a búcsú.

libri

Ez a könyv a meglepetések könyve volt. Sok mindent vártam volna tőle előzetesen, de arra nem voltam felkészülve, amit adott.

moly

Oké, oké, tudom, hogy közelebb van a húsvét, mint a karácsony, de ezt dobta a lista. Ráadásul szerintem ez nem egy olyan könyv, aminek a mondanivalója csak karácsonykor lenne érvényes. Sőt...

helikon/libri

Philippa Gregory már nem először lepett meg azzal, hogy képes úgy regényt írni, hogy annak egyetlen szerethető szereplője se legyen.

moly

Minél többet olvasok Kafkát, annál jobban élvezem.

helikon / libri

Totál vállalom, hogy ha tényleg ki akarok kapcsolni, akkor detektívregényt olvasok. Agatha Christie az örök szerelem, de Sherlock nyilvánvalóan megkerülhetetlen a műfajban. Így aztán szuper, hogy a Helikon újrakiadta Mr. Holmes első felbukkanásának történetét.

moly

Elképesztően régen, több mint fél éve született az utolsó Philippa Gregory-poszt, így éppen itt az ideje a következőnek, hiszen már tényleg csak néhány kötet van hátra a sorozatból.

moly

Csáth Géza nekem eddig valahogy mindig kimaradt. Az irodalomórákról nagyjából annyi rémlett, hogy az egyik legkedvesebb íróm kuzinja volt, fiatalon meghalt. Aztán tavaly elég sok cikk, kiállítás jött szembe vele kapcsolatban, de egyikben sem mélyedtem el igazán, így a soron következő könyvvel kapcsolatban sem voltak előzetes ismereteim.

helikon/libri

Felbuzdulva azon, hogy minden előítéletem ellenére mennyire szerettem a Márai-kötetet, prekoncepcióimat félresöpörve, Hugo könyvének elolvasását annyira nagyon nem halogattam.

moly

Valahol ezzel a könyvvel indult az idei év végi Helikonos mélyrepülésem. Értem ez alatt, hogy egy-egy kötet elolvasása között hetek telnek el, és a megírásig bőven több mint egy-másfél hónap... Szóval ha a következő néhány kötet esetében szűkszavú leszek, annak az lesz az oka, hogy ebből az időbeli távolságból már csak a legerősebb benyomásokra emlékszem. Ellenben év végéig szeretném utolérni magam, úgyhogy lehet, hogy most egy kicsit sűrűbben fogok posztolni. Na de ez a bejegyzés nem a magyarázkodásokról kellene, hogy szóljon, hanem Márairól, úgyhogy vágjunk is bele!

Veresi könyvesbolt

A legutóbbi posztban írtam róla, hogy az egész kéktúrázás onnan jött, hogy kitaláltuk, hogy az idei őszi kiruccanásunkat kirándulással akarjuk tölteni. A szakasz kiválasztásához két feltételem volt: mivel piszkosul nincs állóképességem, kezdésnek olyan helyre menjünk, ahol nem kell napi 10 km-nél többet kutyagolni, s nem kell nagyon magas hegyeket megmászni. Így magától értetődik, hogy az összesen 40 km-es, Nagy-Hideges-Csóványosos börzsönyi szakasz mellett döntöttünk.

Ez a kötet jó példa arra, hogy miért is csinálom ezt a Zsebkönyv-olvasós-sorozatot. Mert ha nem határoztam volna el, hogy sorban elolvasom az összeset, valószínűleg soha nem vettem volna a kezembe ezt az írást. (Amit így is méltatlanul sokáig tologattam, egyéb olvasmányokat elé sorolva.)

moly

Azért furcsa erről a kötetről írni, mert nemrég írtam Alice első kalandjairól, s valamikor a blog első évében a címbeliről is. Így ennek a bejegyzésnek a megírását azzal kezdtem, hogy elolvastam a korábbi vonatkozó posztjaimat.

helikon/libri

Plutarkhosz és Kafka közé becsúszott pár nyaralós regény. S bár kedvenc kikapcsolós könyveim közé tartoznak Lőrincz L. László történetei, mégis, miután kettőt elfogyasztottam belőlük gyors egymásutánban, üdítő élmény volt Kafkától A per.

helikon / libri