Ez egy rendkívül érdekes könyv, amit nem feltétlenül tudok szeretni.

libri

A történet fiktív előszavát olvasva teljesen elvarázsolt Hesse. Azonnal meg kellett nyitnom egy életrajzot, s utánajárnom, ki ez a szerző, s miért nem olvastam tőle még semmit. Aztán amikor a Pusztai farkas jegyzeteinek közreadója visszaadta a szót a narrátornak, akkor a fent említett ellenállhatatlan sodrás kissé leült. Az volt a furcsa, hogy míg a történetet tényleg nagyon érdekesnek tartottam, elképesztő nehezen tudtam olvasni. Ami azért szokatlan, mert egy lebilincselő könyvet általában 1-3 este alatt ledarálok. Legfeljebb újra elolvasom, ha úgy van. Ezt viszont csak nappal tudtam olvasni, kis adagokban, különben azonnal szétszaladtak a gondolataim.

A történet Harry-ről szól, ő maga a pusztai farkas. Legalábbis ezt tartja magáról. A történet az elidegenedésről szól, magányról, barátságról, szeretetről, szenvedélyről, az emberi lélek végtelen sokszínűségéről, s a saját lelkünk megismeréséről. Mondom, nagyon érdekes történet.

Van, aki azt mondja, hogy ha megfelelően fogékony korban olvassa az ember, akkor a lelki fejlődése szempontjából meghatározó. Szerintem ez lelkialkat függő, de abban én is biztos vagyok, hogy megállásra, önvizsgálatra késztet.

Csak ne lenne ennyire nehezen olvasható...

A folyamatosan frissülő listát a már olvasott darabokról itt tudjátok követni.