Úgy voltam vele, hogy beleolvasok kicsit lefekvés előtt. Na, ez nem az a könyv. Ezt kinyitod, és akkor csukod be, amikor az utolsó mondatot is elolvastad. És a kapcsolat itt nem ér véget, mivel még napokig ülepszik benned a számtalan rétege ennek az apró, és egészen hétköznapi történetnek.
libri
Nem igazán szeretem a "füves könyv" műfajt, kevés olyan volt a kezemben, ami tényleg "aha-élményt" okozott volna. Talán Márai kötete volt eddig az egyetlen, amit jó szívvel tudtam forgatni. Eddig. Nem lehet véletlen, hogy Márai is hivatkozik Marcus Aureliusra.
libri
Hosszú ideig terveztük, hogy befejezzük az első, félbehagyott szakaszunkat (15. szakasz: Rozália Téglagyár - Dobogókő), amit Pilisszentkereszten szakítottunk meg, attól tartva, hogy ránk esteledne Dobogókőig, s nem tudunk hazajönni. Valamivel hosszabb ideig halogattuk, mint én ennek a beszámolónak a megírását, pedig október 23. sem éppen tegnap volt - amikor megejtettük a címszereplő túrát. Ennek ellenére nagyjából emlékszem, csak számokat nem tudok majd mondani, hogy mennyi idő alatt teljesítettünk - de ezzel talán jobban is járunk.
Nem lesz egy hosszú bejegyzés. Rövid könyvről rövid poszt jár.
moly
Szerb Antalra nemrég csodálkoztam rá, mikor az Utas és holdvilág volt soron. Szerettem, vártam a következőt. A Pendragon-legenda nem okozott csalódást.
libri
Egyetlen könyv volt az életemben, amin majdnem annyit ültem, mint ezen: a Háború és béke. Mondjuk utóbbi javára van néhány száz (ezer?) oldal különbség. A Hagakurét mégis nehezebben küzdöttem le.
moly
Szerb Antallal is úgy voltam, mint anno Máraival: amint elkezdtem olvasni, viszonylag gyorsan jött a kellemetlen érzés: ha olyan rengeteget olvasok, akkor ő vajon eddig miért maradt ki?
helikon/libri
Általában előre cidrizem az ehhez hasonló bölcsességek könyveitől. De ez nem is volt olyan rossz.
helikon/libri
Elérkeztem Philippa Gregory Plantagenetekről és Tudorokról szóló regényfolyamának utolsó részéhez. Nagyon drukkoltam, hogy a történet lezárása felérjen a sorozat legjobb részeihez. Vagy legalább az elviselhetően átlagosakhoz...
moly
Vannak olyan könyvek, amiket ha soha nem is olvastál, nem is láttad a belőle a készült filmet, akkor is tudod, miről szól, annyira az alapműveltség részéve tudtak válni. Nekem ez a kötet ilyen.
moly
Ez egy rendkívül érdekes könyv, amit nem feltétlenül tudok szeretni.
libri
Odázgatom egy ideje ennek a bejegyzésnek a megírását, mert mégis mit mondhatna egy laikus egy olyan tudományos munkáról, aminek műfajában járatlan? Így hát nem ezzel a poszttal fogom megváltani a világot.
libri
Egyszerűen nem tudok úgy Sherlockot olvasni, hogy a sorok között ne ismernék rá a Poe-féle hagyományokra, s ne látnám meg Christie ihletforrásait.
moly
Az előző kötetről nem írtam szépeket, erről most még csúnyábbakat fogok. Végéhez közeledik a Philippa Gregory-regényfolyam, s nem biztos, hogy szép lesz a búcsú.
libri
Ez a könyv a meglepetések könyve volt. Sok mindent vártam volna tőle előzetesen, de arra nem voltam felkészülve, amit adott.
moly
Oké, oké, tudom, hogy közelebb van a húsvét, mint a karácsony, de ezt dobta a lista. Ráadásul szerintem ez nem egy olyan könyv, aminek a mondanivalója csak karácsonykor lenne érvényes. Sőt...
helikon/libri
Philippa Gregory már nem először lepett meg azzal, hogy képes úgy regényt írni, hogy annak egyetlen szerethető szereplője se legyen.
moly
Minél többet olvasok Kafkát, annál jobban élvezem.
helikon / libri
Totál vállalom, hogy ha tényleg ki akarok kapcsolni, akkor detektívregényt olvasok. Agatha Christie az örök szerelem, de Sherlock nyilvánvalóan megkerülhetetlen a műfajban. Így aztán szuper, hogy a Helikon újrakiadta Mr. Holmes első felbukkanásának történetét.
moly
Elképesztően régen, több mint fél éve született az utolsó Philippa Gregory-poszt, így éppen itt az ideje a következőnek, hiszen már tényleg csak néhány kötet van hátra a sorozatból.
moly