"Megmondom neked úgy, ahogy van, Sal, élhetek én akárhol, a bőröndöm mindig ott leskelődik az ágy alatt, hátha épp felkerekedünk vagy kipenderítenek. Úgy döntöttem, hogy potyogjon csak ki minden a kezemből."
Libri
Az Úton egy önéletrajzi ihletésű road movie-regény. A valós utazás mellett egyfajta útkeresés története is, a szabadsághoz írt szerelmes levél. Állítólag Kerouac három hét alatt írta, egy írógépbe fűzött tekercsre, folyamatosan. Ez úgy hatott rám, mint olvasóra, hogy nem bírtam letenni. Nem feltétlenül, mert annyira magával ragadott, hanem mert annyira erős a sodrása, hogy nagyon nehéz belőle kiszakadni. Annyira intenzíven behúzza az embert - vagy belemászik az emberbe? - hogy az első néhány, a könyvvel töltött estét követő reggelen úgy ébredtem, mintha másnapos lennék. Döbbenetes élmény volt.
Sokan elmondják, leírják a regényről, hogy nekik kezdőlökést adott ahhoz, hogy kilépjenek az életbe, hogy megtapasztalják, mi is a szabadság. Lehet, hogy ha tizenöt évvel ezelőtt olvasom, akkor én is így éreztem volna. De így, hogy most olvastam először, leginkább szomorúságot ébresztett bennem ez a történet. Volt egy olyan ráismerésem is, hogy én ismerem ezeket az arcokat, akikről Kerouac ír: találkoztam velük, kocsmáztam velük, buliztam velük, szerettem volna egy lenni közülük, de egy bizonyos ponton túl nekem ez nem volt valódi szabadság-élmény. És valójában a regény szereplőin sem azt látom, hogy mennyire felszabadítja őket az életük. De a zene fontos. Ezzel azért még tudok azonosulni. :)
Elég érdekes volt ilyen szempontból az utóbbi pár HZSK-kötet: Az üvegbura, a Félelem és reszketés..., a Harcosok klubja és az Úton (de valójában még a Dorian Gray... és a Káin is belefér a sorba). Más időszakban játszódnak, látszólag mást keresnek a szereplőik, de így egymás után olvasva őket, nekem valahogy nagyon hasonló motivációk rajzolódnak ki. Mindenki keres valamit, mindenki a maga útján, de senki nem találja.
Vajon született-e már regény a megtalált belső békéről?
A folyamatosan frissülő listát a már olvasott darabokról itt tudjátok követni.