Minden fejezet elején olvashatunk egy pár oldalas bevezetőt a szerző adott ételcsoporthoz való viszonyulásáról, kapcsolódó ismereteiről. A saláták esetében a kertből szedett zöld, cukros ecetes lébe áztatott levelektől a francia salátán át eljutunk a világ különböző tájain salátának nevezett fogásokig. Majd rövid etimológiai okfejtést követően a szerző arra jut, hogy valójában minden is saláta, amit megeszünk.

Ennek szellemében esett a választásunk a címben szereplő könnyű kis csemegére. Spoiler: nem került bele fokhagyma! Viszont megérkezett az alkohol, ami nagyjából a védjegye a Váncsa-féle recepteknek.

Szóval a sörös krumplisaláta úgy készül, hogy a megfőzött krumplikat nyakon öntjük egy különféle fűszerekkel megízesített sörös szósszal, majd az egészet összeforgatjuk egy ropogós, hagymás-baconös-zelleres keverékkel, és íme, salátát alkottunk.

Amire érdemes odafigyelni a recept elkészítése során:
- a krumplit ne főzzük túl, ahogy azt én tettem,
- a salátástálba rétegezett krumplit sózzuk, mivel a bacon nem kompenzálja később az alap sótlanságát,
- karakteresebb ízvilágú sört használjunk az öntet elkészítéséhez.

Ennyike. Most egy hónapon át levesek következnek.