"Milyen nehéz is az élet. A férfiak csak akkor kedvesek, ha az ember jól néz ki, viszont a nők egyáltalán nem kedvesek, ha az ember kinéz valahogy."
Forrás: libri.hu
Soha nem hittem volna, hogy Agatha Christie-től nem Poirot-, vagy Marple-regényt fogok egyszer olvasni. Bevallom őszintén, nem is tudtam, hogy van ilyen. Ilyen kezdetek után hogy esett mégis a választásom A barna ruhás férfire? Nos, tavaly a Reading Challengeben A titokzatos stylesi esetet olvastam, mint népszerű szerző első regényét. Most úgy döntöttem, nem bonyolítom túl a könyv kiválasztását, ha már az első megvolt, sorban haladok a többivel. Biztos ami biztos, a soron következő négy regény címének a listájával mentem a könyvtárba, s végül a négyből az utolsót találtam bent, így ezt hoztam ki. A borítót olvasva rájöttem, hogy itt most nem a megszokott szereplőgárdával lesz dolgom, így kíváncsian vártam, milyen történetet tartok a kezemben.
Nem tehetek róla, de az első oldalaktól kezdve nagyon erős párhuzamot éreztem Jane Austen egynémely írásával. Nem tudom, hogy ez tudatos volt-e, a témából adódott, vagy csak a fordító akaratlan műve. De a fent idézetthez hasonló kiszólások kifejezetten a Büszkeség és balítélet méltán híres nyitómondatához hasonló kinyilatkoztatásokat juttatták eszembe. A történet hősnője, Anne Beddingfeld egyértelműen a Northanger Abbey Catherine-jét juttatta eszembe az olvasmányélményeken alapuló kalandvágyával, hebrencsségéből és naivitásából adódó kalamajkáival, és azzal, hogy a való életben bizony súlyos következményei is lehetnek egy-egy merész lépésnek.
A hősnő ilyetén elemzése elég semmitmondó anélkül, hogy a történetet ismernénk, így most szigorúan spoiler-mentesen arról is ejtek pár szót.
Anne egy kis falucskában él tudós apjával, egyetlen szórakozását a kalandregények és folytatásos filmek jelentik. Úgy érzi többre hivatott, és alig várja, hogy eljöjjön érte a nagy kaland. Mikor apja meghal, él a lehetőséggel, és elindul a kaland után. S amikor már éppen belefáradna a keresésbe, szemtanúja lesz egy balesetnek, aminek gyanús körülményeiből arra a következtetésre jut, hogy többről lesz itt szó. S a rendőrséggel ellentétben összefüggést vél felfedezni a baleset és egy ugyanazon a napon elkövetett gyilkosság között. A nyom-morzsán elindulva, utolsó fontjait feláldozva hajóra száll, abban a reményben, hogy az út során megtalálja a rejtély kulcsát. Beletelik egy kis időbe, mire rájön, hogy elég csúnyán belesétált egy bűnszövetkezet tisztogatási akciójába, és ha akarja, sem tudja eladni senkinek a sztoriját, hogy ő nem tud semmit, csak a kíváncsisága hajtotta. Így felveszi a kesztyűt, és szövetségeseket gyűjtve menti az életét, és oldja meg az ügyet.
A barna ruhás férfi ízig-vérig kalandregény, dél-afrikai utazással, angol milliomosokkal, közéleti celebritásokkal, rejtélyes tisztekkel, álnok-képű titkárokkal, gyémántokkal és természetesen szerelemmel. Tökéletes választás a sötét téli estékre, egy bögre kakaóval elmerülni a trópusi kalandokban.
