A kép forrása: LINK
A 2025-ös esztendőre a világon 35 város lakossága jutott túl a 10 milliós népességen, melyeknek döntő többsége mintegy 22 város Ázsiában található, 6 fekszik az amerikai kontinensen (mind Latin-amerikában), 5 afrikai és 2 európai nagyváros (ezek: Isztambul és Moszkva). (Adatok forrása: destatis.de és worldpopulationreview.com)
Kérdés azonban, hogy a 35 megapolisz közül, melyik a legnépesebb? Ezért a címért ma két város vetékedik: Tokió (Japán fővárosa) és Delhi (India fővárosa). Egyelőre, jelenleg (2025-ben) még Tokió a nagyobb, de elemzők szerint a gyorsabb indiai népességgyarapodás miatt néhány éven belül Delhi be fogja előzni.
Tokio és a 3776 méter magas Fuji. Forrás: fortune.com
Jelenleg Tokióban 37 036 200 ember él, a város Japán legnagyobb szigetén Honsun fekszik, mintegy 2194 km2-es alapterületen. Ez körülbelül 4 Budapestnek felel meg. Mivel a lakosság-különbség ezzel szemben 21-szeres (Tokió-Budapest relációban) könnyen elképzelhető, hogy mennyivel sűrűbben lakott agglomerációról van szó.
Tókió melyet a középkorban még úgy hívtak: Edo csak a XVII. század elején indult rohamos fejlődésnek. Ekkoriban a kora-újkor legjelentősebb sógunja Tokugava Iejaszu sógun ide tette székhelyét. A szamuráj-korszak egészen 1877-ig eltartott, amikor a sirojamai csatában Japán hivatalos hadserege, modern lőfegyverekkel legyőzte az utolsó nagy szamuráj-hadsereget. Ezt a legendás Szaigó Takamori vezette, aki el is esett az ütközetben. Innentől Japán megindulhatott a modernizáció útján, Meidzsi császár pedig 1868-ban Edóba költözött és átnevezte Tokióra. (Az új név egyébként annyit jelent japánul: keleti város).
A XX. század egyszerre hozott hihetetlen fejlődést és katasztrófákat is Tokiónak: volt földrengés (1923-ban 8,3 -as erősségű) és világháborús bombázás is (1945-ben). Ám a század második felére igazán beindul az iparosodás és tevhnikai fejlődés így Tokio hamar a világ egyik legnagyobb, több millió metropolisa lett. 1964-ben elnyerte az olimpia rendezésének jogát is, ami újabb lökést adott a fejlődésnek.
A legendás japán cseresznyefák. Forrás: hilton.com
Fontos nevezetesség Tokióban az 1888-ben megépült császári palota illetve a legrégebbi szentély a 645-ben emelt Senso-ji buddhista templom. (A lakosság nagy része ma is a buddhizmus sintóista ágához kötődik Japánban.). Tokio legnagyobb zöldövezete a Yoyogi Park is (a Harajuku állomás és a Meidzsi szentély között), mely komoly szerepet töltött be a 64-es olimpián. Fontos még a Ginza-negyed mely napjainkban luxus dizájnerüzletei, éttermei, kávézói, művészeti galériái és Kabuki színháza miatt annyira népszerű. Shinjuku kerület Tokio adminisztrációs központja, itt találhatóak a legnagyobb felhőkarcolók is. A Szumida városrészben található Tokyo Skytree-t, melyet 2012-ben nyitották meg és 634 méteres magasságával ez a legmagasabb épület Japánban.
Tókióról rövid érdekességeket is meg lehet említeni. Itt található például a világ legforgalmasabb zebrás útkereszteződése, a Shibuya kereszteződés. Itt 5 zebra van felfestve az útra és egy kétperces zöld lámpánál 3 ezer személy kel át összesen.
Shibuya kereszteződés. Forrása: vezess.hu
Egyik szállodája a Ritz Carlton a világ egyik legdrágább lakosztályának ad otthont: a Frank Nicholson által tervezett szoba éjszakánként 15 500 fontba kerül, ami majdnem 8 millió forint (egyetlen ott alvás). Érdekesség a is, hogy Tokioban 150 múzeum 4000 szentély és 100 egyetem található. Tokioban találjuk a világ legnagyobb halpiacát a Tsukiji halpiacot, ahol 60 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A legek közül a két legérdekesebb: Tokio a legbiztonságosabb metropolisz a legkevesebb bűnténnyel a 10 milliós nagyvárosok között és itt található a legtöbb automata is: van italt, gyorsételt, cigarettát áruló, sört, sült ételt, iPodot, alsóneműt, friss húst, tojást vagy netán pornó magazint kínáló automata is. Minden 23 lakosra jut egy ilyen berendezés Tokioban.